Magyar kutatók vizsgálták, fenntartható-e az autópályaépítés?
Magyar kutatók közreműködésével készült tanulmány mérhetővé teszi a városi infrastuktúra hatását a szegregációra. E szerint a városi autópályák a társadalmi kapcsolatok akadályai lehetnek.
A városokon áthaladó autópályaszakaszok annak ígéretével épültek meg, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé tegyék a közlekedést.
Napjainkra azonban világossá vált, hogy ezek az infrastruktúrák a társadalmi kapcsolatok egyik legkomolyabb akadályává váltak – különösen az 5 kilométernél rövidebb távolságok esetében.
Ez derül ki abból a tanulmányból, amely a világ egyik legelismertebb tudományos folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) lapjain jelent meg, és amelynek szerzői között ott találjuk a HUN-REN KRTK kutatóit is. A kutatás arra is rávilágít, hogyan segíthet a tudomány a jövőbeni várostervezés igazságosabbá tételében és a városi szintű szociális egyenlőtlenségek csökkentésében. A vizsgálat egyik résztvevője Juhász Sándor, a budapesti ANETI Lab kutatója.
A tanulmány most először nyújt kvantitatív bizonyítékot egy régi, városokkal kapcsolatos felvetésre: az épített környezet bizonyos elemei – különösen a városi autópályák – valóban akadályozzák a társadalmi kapcsolatok kialakulását.
Hasonló a mintázat
A 2024 márciusában publikált kutatás az Egyesült Államok ötven legnagyobb városában vizsgálta az emberek térbeli társadalmi kapcsolatait, és minden vizsgált településen ugyanazt a mintázatot találta: a városi autópályák elválasztó hatása különösen erős az 5 km-nél rövidebb távolságok esetében. Ez a hatás csak a 20 km körüli távolságoknál kezd enyhülni, ahol az autópályák már inkább összekötik a városrészeket, semmint szétválasztják azokat.
A kutatás egyik legnagyobb újdonsága az alkalmazott módszertan:
a koppenhágai IT University által vezetett nemzetközi csapat az infrastruktúra- és térképészeti adatokat kombinálta a közösségi médiából – konkrétan az X (korábban Twitter) platformról – származó, helyalapú kapcsolati információkkal.
A kutatók egy földrajzi térképhez, amely tartalmazta az utcákat, folyókat és egyéb fizikai akadályokat, egy második réteget is hozzáadtak: az X egymillió felhasználójának 2013-as közösségi hálózatát. Ebben a hálózatban a csomópontok az emberek becsült lakóhelyeit jelölték, a kapcsolatok pedig az X-en belüli baráti kötődéseket. Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy az X-en megfigyelhető kölcsönös követések nem minden esetben tükröznek valós barátságokat, az így kapott mintázatok mégis jól mutatták a városi autópályák elválasztó hatását.
Cleveland vezet az autópályák akadály-hatásában
A kvantitatív elemzés szerint az USA-ban Clevelandben a legnagyobb az autópályák átlagos akadályhatása, ahol egyébként is kiemelkedően erős a társadalmi szegregáció. Az Egyesült Államokban az autópályák zöme az 1950-es és 1960-as években épült, elsősorban az autós közlekedés igényeinek kiszolgálására. A tervezési gyakorlat sokszor nem törődött a társadalmi következményekkel: számos esetben épp ezek az infrastruktúrák választották el fizikailag egymástól a fehér és fekete lakosságot, gyakran úgy, hogy keresztülvágtak nagy, homogén városrészeken. A legismertebb példa erre Detroitban a 8 Mile Road, ahol máig kimutathatóan kevesebb társadalmi kapcsolat alakul ki az autópálya két oldalán élők között, mintha nem létezne ez az akadály.
Ha két ember egy városi autópálya két különböző oldalán lakik, statisztikailag kisebb az esélye annak, hogy kapcsolat alakuljon ki közöttük. E kapcsolatok vizsgálata azonban adatvédelmi és módszertani okokból különösen nehéz. A jelenleg elérhető adatok – például a nyilvános Facebook-információk – jellemzően csak irányítószám szinten állnak rendelkezésre, miközben az autópályák hatásának vizsgálatához jóval részletesebb térbeli adatstruktúrára lenne szükség.
A magyar kutatók által is vizsgált elválasztó hatás problémáját az Egyesült Államok kormányzati szinten is felismerte, és külön programot indított annak érdekében, hogy a városi infrastruktúra társadalmi szempontból is igazságosabb módon fejlődjön.
„A közgazdaság-tudomány módszertana számos bonyolult helyzet megoldásához adhat kulcsot, ezzel a KTI elsősorban Magyarország legaktuálisabb és legégetőbb problémáira igyekszik kézzelfogható, gyakorlati válaszokat és előrejelzéseket adni igen széles horizonton” – hangsúlyozta Juhász Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa, a HUN-REN KRTK KTI kutatója (képünkön).
A KTI munkájára nem csupán állami szervezetek és azok háttérintézményei támaszkodhatnak, hanem azok a piaci szereplők is, amelyek nagy mennyiségű adattal rendelkeznek, és ezekből szeretnének pontos társadalmi, gazdasági és területi következtetéseket levonni. Az angol nyelvű tanulmány teljes terjedelemben elérhető a PNAS honlapján.
Háttérinfó a magyar kutatók és más nemzetközi résztvevők kapcsán:
A tanulmány szerzői:
Luca Maria Aiello, Department of Computer Science, IT University of Copenhagen, Pioneer Centre for
AI, Networks and Graphs Collaboratory
Anastassia Vybornova, Department of Computer Science, IT University of Copenhagen
Juhász Sándor, Complexity Science Hub, Austria; Adatelemzés és Informatika Intézet és Corvinus
Institute for Advanced Studies, Budapesti Corvinus Egyetem; Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság-
és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete
Michael Szell, Department of Computer Science, IT University of Copenhagen; Pioneer Centre for AI,
Networks and Graphs Collaboratory, Copenhagen; Complexity Science Hub, Austria; ISI Foundation,
Italy
Bokányi Eszter, Institute of Logic, Language, and Computation, University of Amsterdam, Netherlands
*
Az InsiderGreen-en túl, olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk friss híreit is!
https://insidernews.hu/
